Az elmúlt héten Budapesten rendezték a szenior atléták idei legnagyobb versenyét a Syma csarnokban és a Városligetben.Vasárnap este a 4x200 méteres váltókkal véget ért a budapesti 6. Fedett pályás Veterán Atlétikai Világbajnokság. A négy helyszínen megrendezésre került látványos sportesemény hatalmas népszerűségnek örvendett, fantasztikus hangulatban zajlottak a versenyek.
A páratlan atmoszféra mellett feltétlenül kiemelést érdemelnek a 70 ország négyezer atlétája által elért kiváló eredmények is. Kortársaimmal és sporttársaimmal mi is nagyon vártuk már ezt az ünnepi hetet és nem kellett csalódnunk : a közönség fantasztikus volt, a rendezés, az időmérés és az internetes eredményközlés döccenői ellenére versenyzőink lelkesedése töretlen volt, ami az eredményeken is meglátszott.
A páratlan atmoszféra mellett feltétlenül kiemelést érdemelnek a 70 ország négyezer atlétája által elért kiváló eredmények is. Kortársaimmal és sporttársaimmal mi is nagyon vártuk már ezt az ünnepi hetet és nem kellett csalódnunk : a közönség fantasztikus volt, a rendezés, az időmérés és az internetes eredményközlés döccenői ellenére versenyzőink lelkesedése töretlen volt, ami az eredményeken is meglátszott.
Hazai közönség előtt 320 magyar atléta lépett pályára, akik kiemelkedő teljesítményekkel ragadtatták tapsra a nézőket. Világbajnoki szereplésünk elfogulatlanul is mondhatjuk, hogy minden dicséretet megérdemel.
Külön kiemelendő a 75 éves Kurunci Zoltán teljesítménye aki 3 méteres világcsúccsal nyerte a rúdugrást. A magyar atléták összesen 56 érmet szereztek, közülük egyet e sorok írója is, aki az 55 év feletti férfiak 800m síkfutásában lett bronzérmes. Mivel ősszel a brazíliai VB-n csak 4. lettem, így érthetően bizonyítani akartam a hazai közönség előtt a múlt heti VB-n. A nagy létszámú mezőny (70 ország közel 4ezer atlétája) miatt háromszor is rajthoz kellett állnunk, hogy eldöntsük a végső helyezéseket. Az előfutamban 2., a középdöntőben 1., a döntőben pedig iszonyú nagy hajrá után 3. lettem.
Figyelembe véve a nem teljesen ideális előzményeket (ősszel a vb után megsérültem és csak januárban kezdhettem a komoly futásokat) és, hogy a középfutam után is megsérültem, tulajdonképpen elégedett is lehetnék, de persze milyen sportoló az, aki nem nyerni szeretne? Így, miután a tavaszt a féltávú Ironman-nek (StPölten?) szentelem, nyáron visszatérek az atlétikai pályára és az augusztus végi Izmír-i szabadtéri EB 800m döntőjére igyekszem a mostaninál jobb formába lendülni és fényesebb érmet nyerni.
Figyelembe véve a nem teljesen ideális előzményeket (ősszel a vb után megsérültem és csak januárban kezdhettem a komoly futásokat) és, hogy a középfutam után is megsérültem, tulajdonképpen elégedett is lehetnék, de persze milyen sportoló az, aki nem nyerni szeretne? Így, miután a tavaszt a féltávú Ironman-nek (StPölten?) szentelem, nyáron visszatérek az atlétikai pályára és az augusztus végi Izmír-i szabadtéri EB 800m döntőjére igyekszem a mostaninál jobb formába lendülni és fényesebb érmet nyerni.
