Karácsonyi beszélgetés Tomhauser Istvánékkal
Az elmúlt évtizedek során az ország egyik meghatározó szakosztályává erősödött az Ikarus BSE.
Székhelye Budapest, közelebbről Mátyásföld néhány évvel korábban átadott atlétikai centruma, amely az azóta ott lebonyolított sok rangos verseny révén ma már országosan és nemzetközileg ismert, elismert.
A szakosztály és eredményességének története erősen kötődik egy ritka edző-páros: apa és fia szisztematikus munkájához.
Idősebb és ifjabb Tomhauser István szakmai és szervezési elhivatottsága, atlétikát szerető munkatársaikkal, támogatóikkal együtt, a magyar atlétika egyik fontos bázisát alakította ki Mátyásföldön. A közelgő ünnepek előtt a két kiváló szakemberrel beszélgetett a masz.hu.
A karácsonyi napokról
Id.Tomhauser István: - Szeretem ha nagy a nyüzsgés nálunk. Mivel az István napot is ilyenkor tartjuk, gyakran előfordul, hogy a rokonságból több család is nálunk találkozik, napokig tart a kilincselés.
Ifj.Tomhauser István: - Jól esik, hogy két napra kicsit lelassul a világ, szükség van erre a meghittségre. De szerintem egy edző agya a fa alatt is sport körül forog.
A mátyásföldi kötődésről
„- 1957-től nyugdíjazásomig az Ikarus gyárban dolgoztam, minden ide köt, a munka, a család, a sport. A kötődés erejét mutatja, hogy voltak kritikus pillanatok a szakosztály életében, akkor is kitartottunk. Most már megengedhetem magamnak, hogy a „jó gazda szeme hizlalja a nyájat” szemléletével is nézhetek a szakosztályra.”
„- Kerületiek vagyunk. Itt születtem, itt sportoltam, itt dolgozom 25 éve, iskolában is tanítok. A múlt egy fontos gyökere a kötődésnek, de szerencsére van egy kitaposott út, és a jövő is ide köt. Sok tehetséges fiatal sportol a szakosztályban, lesz cél és feladat bőven az elkövetkező időszakban is.”
A kezdetekről
„- 15 éves koromban szögesre váltottam a futball cipőt, ekkor az MTK versenyzője lettem. Nagy hatással volt rám, hogy edzésen időnként a legendás távfutó Kovács „bütyökkel” róhattam a köröket. 17 évesen Pátkai Lászlóhoz kerültem a Honvéd középtávfutó csoportjába. A nagy generációból még együtt edzhettem Rózsavölgyi Istvánnal. Napi 8-10 óra munka mellett 24 éves koromig voltam aktív, 1:50,7-ig jutottam 800 m-en.”
„- Kisgyerekként fociztam és pingpongoztam. 1976-ban, amikor apu elkezdte szervezni a szakosztályt, és beindította az első csoportját én is csatlakoztam. Kezdetben még párhuzamosan űztem több sportágat. Aztán maradt az atlétika, erős közösség épült és a fokozott mozgásigényemnek is inkább ez felelt meg.Nem voltak kiugró adottságaim, így nem tartozom azok közé, akik jelentős sportolóként elért eredményekkel büszkélkedhetnek. Kerestem, hogy mi lenne számomra a legjobb, ennek eredményeképpen több futószámot is kipróbálhattam, megtapasztalhattam. Utólag is hasznosnak érzem, még ha nem is mélyedtem el edzőként minden területen.”
Az első edzői eredményekről
„-1976-ban, a szövetség vezetőinek bíztatására láttam hozzá az Ikarus atlétikai szakosztály szervezéséhez. Ebben az időszakban az Ikarus gyárban végzett munkám mellett sportfotózással is foglalkoztam az Ikarus fotókör vezetőjeként. Egy Népstadionban megrendezett versenyen, egy nosztalgikus érzés vezetett az elhatározásomhoz. Fokozatosan sikerült kialakítanom a szükséges feltételeket, hiszen a kezdetben csak egy elhanyagolt salakpálya volt. Közel 10 év elteltével már IBV, junior VB döntős tanítványok kerültek ki a csoportomból.”
„-1988-ban még főiskolásként kezdtem el az edzői munkát. A kezdő edzők szerencséjéből nekem is jutott, több tehetséges gyerekkel kezdhetem el foglalkozni. Az első korosztályos bajnoki érmek, majd válogatottság, korosztályos világverseny mind meghatározó élmények voltak. Aztán szép lassan tágult az eredmény értelmezési köre. Akik később kitartásuknak köszönhetően a civil életben is sikeresek lettek, vagy valamilyen sporttal kapcsolatos későbbi tevékenységet választottak, rámutatott arra, hogy a munkánknak milyen hatásai lehetnek.”
A sikeres tanítványokról
„- A 80-as években második felében Bálint Mónika és Vasas Zsolt eredményei voltak kiemelkedőek. Előbbi 800-1500 m-en IBV dobogó, junior VB döntő, felnőtt fedett EB középdöntő; utóbbi 400 m gáton volt sikeres. Aztán Horváth Dóra, Vékony Judit szintén hosszú gáton volt igen eredményes, ide tartozik Armuth Gábor EYOF második helye 400 m-en, és a jelenleg is aktív és igen sikeres Gyürkés Viktória volt ifjúságiként VB döntős 800 m-en.”
„- Már fiatal edzőként olyan tehetséges és ambiciózus tanítvánnyal hozott össze a sors, mint Kiss Dániel. Több mint 20 éve dolgozunk együtt kiváló kapcsolatban, és a fantasztikus eredményei mellett ez is büszkeséggel tölt el. 2008 őszén Baji Balázs is csatlakozott hozzánk, és amellett, hogy egy nagyszerű tanítványt kaptam Medovarszky János bácsitól, két egymással nagyon jól kijövő edzőtárs is egymásra talált. Ők ketten 23 felnőtt világversenyen indultak, hat alkalommal sikerült döntőbe kerülniük és hétszer javítottak felnőtt országos csúcsot 60 ill. 110 m gáton.
A két nemzetközi klasszis mellett többen jutottak el korosztályuk hazai élvonalába, vagy jutottak ki korosztályos világversenyekre. Antalóczy Csaba, Ecsedi Gergely, vagy a jelenlegiek közül Kővári Tamás, Ludvig Benjamin nevét említhetem elsősorban.”
Az Atlétikai Centrum "megszületéséről"
„- A 2000-es évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a legkiemelkedőbb versenyzőink nem tudnak az akkori körülmények mellett továbbfejlődni. Tettünk egy kísérletet, vesztenivalónk nincs alapon, és bejelentkeztünk Kovács Péter polgármester Úrhoz, hogy egy baráti beszélgetésen tisztázzuk vele, lát-e esélyt arra, hogy a jövőben ez helyzet változzon.
Még minket is meglepett pozítív hozzáállása, ahogy a felvetéseinkre válaszolt, eleinte nem is mertük beleélni magunkat az ígéretekbe. Azóta is sokszor bebizonyította, hogy ami mellett elkötelezi magát, amellett a lehetőségeihez képest maximálisan kitart. Minden településnek ilyen jövőt építő és sportszerető polgármestert kívánunk.”
Az elkövetkező évek szakmai terveiről
„- Ameddig az egészségem engedi, és hasznos tudok maradni, addig szeretnék aktív lenni. A munka kitölti a mindennapjaimat, remélem, hogy még hosszú évekig csinálhatom azt, amit szeretek, úgy érzem, e nélkül nem tudnék létezni.”
„- Kettős feladat ez a részemről. Az elmúlt időszakban apuval fokozatosan megosztottuk már a vezetőedzői feladatokat. Az elmúlt években az Adorján István vezette szakosztályvezetés hathatós segítségével és támogatásával kialakítottunk egy megfelelő szervezeti keretet, hiszen a sportolói létszámunk néhány év alatt csaknem megháromszorozódott. Folyamatosan keressük annak a lehetőségét, hogy miként tudunk erre építkezve minden szakágra kiteljesedő egyre eredményesebb szakmai munkát folytatni.
Szűkebb értelemben nagyon remélem, hogy Dani és Balázs méltóképpen tudják majd az elkövetkező években is a magyar atlétikát nemzetközi szinten képviselni, és remélem, hogy eredményeiknek lesznek követői a mostani fiatalabb generációkból már a közeljövőben.”
Az edzői ars poeticáról
„- Az elmúlt közel 40 évben mindenkinek igyekeztem lehetőséget adni. Adottságok alapján sosem válogattam, számomra a gének mindig másodlagosak voltak, elsősorban a hozzáállást díjaztam. Talán ennek a felfogásnak is köszönhető, hogy a pályán elért sikerek mellett később más területeken is kiemelkedően sikeres emberek fordultak meg a kezem alatt; akiknek sokat köszönhetünk abban, hogy most itt tarthatunk.
„- A közösség ereje, a csoport, és bennük az egyéniségek nagy hatással vannak egymásra, a fiatalabb generációkra. Az a jó, ha sikerül egy olyan csoportot felépíteni, ahol ez a pozitív egymásra hatás működik. Véleményem szerint ez a tudatos építés nagyon fontos eleme a munkánknak. Amikor egy edzés után azt érzem, hogy ez a láthatatlan erő működött, és ennek következtében valamit jól csináltunk, az mindig egy megnyugtató, és jó érzéssel tölt el. A sikerek sokszor ennek a következményei.” (ti/ml)
foto: ML, Ikarus BSE
