Idén ősztől új taggal bővül szakosztályunk edzői stábja. Soltész Renáta korábbi válogatott többpróbázó – többek között Országos Ifjúsági Bajnokságon ezüst és aranyérmes volt hétpróbában – már gyakorló edzőként csatlakozik hozzánk.
- Néhány éve még versenyeztél. Mely eredményedre vagy a legbüszkébb? Mire emlékszel a legszívesebben?
Legszívesebben a Hollandiában megrendezett 2010-es Felnőtt Európa Kupára, ahol egy csapatot alkottunk Zsivoczky-Farkas Györgyivel, Vild Oliviával és Krizsán Xéniával. Óriási élmény ifiként kijutni egy felnőtt nemzetközi viadalra, s olyanokkal együtt versenyezni, akikre úgymond felnéz az ember, s tudja, hogy tanulhat tőlük! Mondhatni erre az eredményre is vagyok a legbüszkébb!
- Hogyan kerültél kapcsolatba az atlétikával?
Gyermekkoromban túl sok energiám volt, s akkori tanárjaim javasolták szüleimnek, hogy keressenek számomra valami olyan edzéslehetőséget, ahol sokat futhatok! Így jött szóba az atlétika, s rögtön magával ragadott!
- Mit jelent számodra az atlétika?
Egy szó: Szerelem.
- Volt-e, van-e példaképed? Kitől tanultál a legtöbbet?
Ifjú palántaként is a televízió előtt ültem, mikor egy-egy atlétikai verseny volt. Számomra mindig is a hétpróba tetszett, hisz az változatos! Akkoriban Carolina Klüft volt a királynő, így Ő lett az én választottam. Nem csak azért, mert mindig a dobogó csúcsán állt, hanem maga a versenyzési stílusa is megfogott.
Legtöbbet Suba Lászlónak köszönhetek. Nevelőedzőm, Faragó Klára kezei alól kerültem hozzá, s egészen junior koromig nála edzettem, versenyeztem a Debreceni Sportcentrumban. Személyében nem csak a jó edzőt találtam meg, de úgymond egy ’pótapát’ is.
- Már dolgoztál edzőként Szegeden. Mi vonz ezen a pályán?
Korábban már említettem mit jelent számomra ez a sportág. Továbbá az, hogy látom, hogy honnan hová tudunk eljutni bizonyos idő alatt, s ha a munka kifizetődik egy-egy verseny során, akkor az hab a tortán! S ne feledkezzünk meg arról sem, mikor sikerül mosolyt csalni az arcukra!
- Hogyan fogalmaznád meg az edzői hitvallásod?
„A tehetséged belülről, a szívedből fakad. (...) Ami benned van, nem veszhet el örökre. Mások csak álmodnak erről.” Edzőként fel kell tudni ismerni a tehetséget, ám mindez nem elég. Ahhoz, hogy a tehetség kifizetődjön rengeteg munka, szorgalom, alázat és kitartás kell!
- Jelenleg is tanulsz. Pontosan mivel bővíted a tudásod?
A Testnevelési Egyetemen mesterképzésen szakedzői szakon tanulok jelenleg.
- Milyen korcsoporttal foglalkozol az Ikarus-nál?
U13 (2003-4)
- Mit tartasz fontosnak ezzel a korosztállyal kapcsolatban?
Elsősorban a pedagógiát és az alapok helyes, pontos elsajátítását.
- Milyen tanácsot adnál a szülőknek, és az ifjú atlétáknak?
A gyermek sikere szülői támogatás nélkül véleményem szerint csekélyebb. Támogatni, bíztatni kell a kis tanoncokat, s ha kell, ha igényli a pici kis lelke, akkor el kell vele beszélgetni. Szokás mondani, hogy jó atléta mögött jó edző áll. Én hozzá tenném saját példámból tanulva, hogy jó szülő is!
Gyerkőcöknek azt, hogy próbálják meg megérteni, megtanulni azt, hogy milyen is türelmesnek lenni!
- Mit tudnál mondani a távlati terveidről?
Szeretnék több korosztály felkészítésébe is belekóstolni majd az idők folyamán. Leglegleg távolibb terv pedig, mint minden ambiciózus edző számára: olimpikont nevelni.
- Köszönöm szépen, kívánjuk, hogy mindez valósuljon meg az Ikarus Atlétikai Szakosztályában!
